Header Ads

50 éves kétségbeesett nő vagyok, akinek egy veleszületett betegség miatt nem lehet gyermeke. Örökbefogadáson gondolkozom, azonban sokan leakarnak beszélni Erről a drága gyermekről: - Kérem Önöket nézzék meg Őt és segítsenek eldönteni merjem-e így vállalni örökbefogadását?!



50 éves kétségbeesett budapesti nő vagyok, akinek egy genetikai betegség miatt nem lehet saját gyermeke. Tudom elsőre talán megvetnek azért, amiért Önökhöz merek fordulni itt az interneten segítségért, de őszinte leszek, egy nagyon nehéz döntés előtt állok és egyszerűen nem tudom mit tegyek.
Örökbefogadáson gondolkozom, azonban sokan leakarnak beszélni arról a gyermekről akiről már 4 évesen egyszer már lemondtak szülei. Azóta gyermekotthonban van és várja a leendő örökbefogadókat.
Mikor először találkoztam vele éreztem, hogy Ő az, aki megérintette a szívem és lelkem ám a környezetem, családom és barátaim mind mind leakarnak beszélni, hogy Őt fogadjam örökbe, hiszen csak a "bajom" lenne vele. Ez a négyéves csöppség egy ritka genetika rendellenséggel született, amit az orvosok Pfeiffer-szindrómának neveznek és emiatt a rendellenesség miatt deformálódott a kicsi arca.
Máténak hívják ezt a bátor kisfiút és én egyszerűen csak rátudok gondolni, azóta, mióta először találkoztunk. Ha kérhetek önöktől ilyet, kérem segítsenek nekem, mégis mit tegyek ebben a nehéz helyzetben?
Hallgassak a szívemre, a megérzéseimre? Vagy a környezetemre, akik valamilyen szinten "jogosan" akarnak lebeszélni erről a csöppségről? Önök mit tennének a helyemben?
Köszönettel mindenkinek, aki bátorító és segítő válasszal tud szolgálni. Kovács Ilona, Budapestről.